Énekek

A táblázatban a .sib kiterjesztés a Sibelius kottagrafikai programmal készült, szerkeszthető változat, a .pdf az Adobe Acrobat Reader-rel olvasható változat (nem szerkeszthető). A terveim között szerepel az énekek közzététele a MuseScore által szerkeszthető .mscz valamint a programok közötti átvitelt biztosító .xml formátumban is.

Az itt következő énekek nem szerepelnek a jelenlegi kottás kiadványokban. Van köztük "örökölt", van olyan, amit magam gyűjtöttem, és van olyan, ami megjelent ugyan nyomtatásban, de csak valamikor a múlt század közepén. Ezeket az énekeket az idősebb korosztály gyerekkoromban még ismerte, énekelte és igényelte, ezért a legtöbbhöz kíséret is készült. Az énekek értéke vitatható, a kántorképzőn teljesen értéktelennek tartották, tiltották, helyette az Éneklő Egyház énekeit erőltették. Nekem inkább a szelíd haladás és mellette a régiségek megőrzése, és nem az erőszakos tűzzel-vassal terjesztés a stílusom. Egy-egy hétköznapi mise végén elfértek, a hívek örültek, és máskor sokkal szívesebben fogadták még az új énekeket is.

Az énekről... .pdf .sib .mscz .xml
Victimae paschali laudes Húsvéti szekvencia. Ez a feldolgozás a végén a magyar népénekkel az Éneklő Egyházban szerepel (ÉE 547), a kiséretet azonban egy protestáns énekkönyvből vettem, sajnos a címére nem emlékszem. Ezt a kíséretet és feldolgozást jobbnak tartom a hivatalosnál. A népének kisérete az Éneklő Egyházból való. Egy másik egészen egyszerű változata a kíséretnek a Cantus Cantorum 233. oldalán található.
Jézuska, Jézuska: Elsőáldozási ének, az elsőáldozók áldozása alatt énekeltük. Amikor a hívek kerültek sorra, szentségi énekekkel folytattuk. Ez már nekem is kissé giccses volt, de akkori plébánosom szerette. Ezt az egyszerűbb kíséretet 30 évvel ezelőtt, régi tanárom, Szegedi József Sándor írta, kérésemre.
Jézus Szíve szeretlek én: Esküvői ének bevonulásra. Nem volt könnyű kíséretet találni hozzá, Pásztor Attila segített, valamelyik egyházi könyvtár mélyéről kerítette elő. Nagyon köszönöm!
Jézus, mennyei Vőlegény: Esküvői ének bevonulásra. Szokták az SzVU 216. (Föltekintünk a szegénység...) dallamára is énekelni. Saját harmonizálás.
Most az eskü által I: Esküvői ének kivonulásra, erősen indulószerű, de a szövege szép gondolatokat fogalmaz meg. Saját harmonizálás.
Most az eskü által II: A harmonizálás másik változata...
Oltár előtt: Egy másik esküvői ének, ami egy nyomtatott kiadvány egyik éneke volt. X X X
Csendes alkony: Ez egy esti ének, általában hétköznapi misék végén játszottam. Szövege a giccs határát súrolja (néhol át is lépi, azokat a versszakokat nem énekeltem), de valóban szép esti hangulatú a dallam. Saját harmonizálás.
Magasztalja lelkem: Ez egy közismert gitáros ének orgonaátirata. Nem tudom ki készítette, a kántorképzőn gyakran cserélgettünk kottákat, akkor jutottam hozzá.
Uram jó nekünk itt lennünk: A Csendes alkony párja, saját harmonizálás.
A harmadik sor kivételével az első ütemeket a gyakorlatban 5/4-ként szólaltatjuk meg, a "lennünk", "lelkünk", "lennünk", stb. tehát nyolcadok helyett negyedekként játszandó!
Fel nagy örömre: Általánosan ismert karácsonyi ének. Az Éneklő Egyház ima és énekeskönyv tartalmazza (45. ének), de minden forgalomban lévő kísérete fantáziaszegény. Egyszer egy cd felvételen hallottam egy nagyon jó énekkari feldolgozást, az szerepel itt orgonakíséretként. Próbáltam a törvényes úton a kiadótól megszerezni, de kivitelezhetetlen volt, így Olgyay Gábor fülelte le a felvétel alapján. Úgy gondolom ez a kíséret jobb a többinél. Az orgonadarabok között egy vitatható értékű orgonafantázia is van ugyanerre az énekre.
Ezt a változatot pedig Faller Balázs jóvoltából tehetem közzé. A kíséretet Leányfalusi Vilmos orgonaművész a kalocsai székesegyház karnagy-kántora írta. Mindannyiunk nevében köszönöm a kottát és az engedélyt a közlésre!
Jó atyánkét esdeklünk: Lelkipásztort köszöntő ének. Kár lenne veszni hagyni! Bár a dallama gyenge, de a mondanivalója szép, és ez még talán nem személyi kultusz.
Szeretlek szép Szűz Mária: Ezt egy Mária ünnepen hallottam először egy kislány előadásában. Szerintem oda való szólóénekként, mert bár megjelent imakönyvben is valamikor a múlt század közepén, én közös éneklésre a dallama és a ritmusa miatt teljesen alkalmatlannak tartom.        
A kis Jézus megszületett: Harmonizálója ismeretlen kántorképzős csere-bere folytán került hozzám. Általánosan ismert és használt népének, kétszólamú feldolgozása a Magyar Cantuáléban megtalálható.
Christus vincit: Ez a dallam a Vatikáni rádió szignálja is volt egy időben. A Cantus Cantorum tartalmazta az éneket. Krisztus király vasárnapjára használtuk kimenő énekként. Az egymondatos latin szöveget az énekkar is könnyen megtanulta. Aztán az Éneklő Egyház egy gregorián formát vezetett be, ami tudomásom szerint nem terjedt el széles körben. Becsületére legyen mondva ezt a dallamot is közli. (366 és 367 szám)
Nagy Asszonyunk: Ismét egy idősebb korosztály által kedvelt, erősen utóromantikus, németes dallam. A kíséretet egy kántorhelyettesítés alkalmával az orgonapadban találtam, és másoltam le, szerzője ismeretlen. Nem vagyok elégedett vele, mert nagyon erősen egy cigányzenekart idéz (pl. a gurgulázó klarinétszólam, vagy a második sor végének teljesen öncélú betoldása), de harmóniailag ez a legkidolgozottabb az idők során összegyűlt három változat közül. Ennek a használatát javaslom, a templomba nem illő részek elhagyásával.
Világnak Királyné Asszonya: Ritkán énekelt Mária énekünk volt, ezt a kíséretet tanárom Szegedi József Sándor írta. A táblázatban szereplő kíséret szerzője ismeretlen, az "Áve világ királynéja" című füzetben jelent meg, amelynek szerkesztői Bárdos Lajos és Dr. Dienes Valéria voltak.
Amíg szívem dobog, Szűz Mária Idősebbek között általánosan ismert Mária ének. Elég nehezen jöttem rá, hogy a kapott 4/4-es kotta valójában 3/4, amit még így is sokszor átír a gyakorlat. (Kezdő harmonizálásom, elnézést a hibákért!)
Óh, áldott Szűzanya: A Szent vagy Uramban szerepel ennek az éneknek egy változata, ami a szövegegyezésen kívül nem sok hasonlóságot mutat ezzel a kicsit "cigányzenekarosabb" változattal. Érdekes, hogy a nép bár elfogadta a Szent vagy Uram orgonakönyvet és a Hozsanna énekeskönyvet, ezt az éneket szájhagyomány útján mégis megőrizte ebben a kevésbé értékes formájában. Általánosan ismert, kíséretét régi kották között találtam.
Énekek Szent Erzsébetről: Három ének két-, három-, és négyszólamú feldolgozásban. A kották a Magyar Kórus mellékleteiből, a Magyar Cantuale ének és imakönyvből, valamit a Magyar Kórus énekeskönyvéből a Harmonia Sacra-ból származnak. X X X
Énekek Szent Mártonról: Én is örömmel továbbítom ezt a kottát, és ajánlom mindenkinek! "Kedves Munkatársak! Csatolva küldöm a Szombathelyi Egyházmegye által hivatalosan jóváhagyott, 17-18. századi kéziratos és nyomtatott énekeskönyvekből összeállított, hiteles népi dallamokon és egy próbával megszólaltatható Szent Márton-népénekeket. Kérem, használják egészséggel és küldjék tovább minél több helyre, hogy zenghessék november 11-e táján ebben a jubileumi esztendőben is! Szíves üdvözlettel: Medgyesy S. Norbert" X X X
Hadd menjek Istenem: Temetési vagy gyász ének, a fenti címe a Református énekes könyvből származó szövegé, mi katolikusok inkább Közelebb, közelebb szöveggel ismerjük, ami az angol Nearerer, nearerer tükörfordítása. A Titanic katasztrófája sokat lendített az ismertségén, állítólag a zenekar a süllyedő hajón ezt játszotta. A remek kíséretet Pásztor Attilától kaptam, köszönet érte. A teljesség kedvéért a Református Korálkönyvben szereplőt is ide tettem.
Ember meghalsz, gondold meg: Temetési és gyász ének, egy nyomtatott kiadványban szerepelt. A kiadvány már nincs meg a templomban ahol használtuk. Egy cafatokban heverő példánya, rengeteg hiányzó oldallal és egérrágással a birtokomban van, ha lesz időm felteszem azt is.
Egy elhunytnak lelkéért: Ugyanonnan...        
E szent miseáldozatunk: Ugyanonnan...        
Nehéz a bú, nehéz a gyász: Egy kézzel írott füzetből másoltam egy kántortárstól.        
Jézus az én reményem: Általánosan ismert temetési, búcsúvételi ének. Találtam hozzá nyomtatott feldolgozást is, sajátom is van, de akkora eltérések vannak az előadás ritmikájában, hogy tanácstalanul állok a lekottázásának problémája előtt. A nyomtatottat teszem közzé, kis változtatással. (A változtatás az ének két nyomtatott változatának összevetése alapján történt.)
Gyászkoporsó, mért födöd be: Valahonnan másolt ének, talán egyszer sem énekeltem.        
A hű gyermek szeretet: Felajánlásra énekeltem elhunyt szülőkért. Nem közismert, valahonnan másoltam.        
Béke Fejedelme: Dallamát tekintve nem sok értékkel bír. Az egyházközség fíliájában Gajdos József kántor úr énekelte és játszotta, tőle hallottam. A ritmusnál egy változtatást kivéve a Köszöntünk Szentkút Csillaga (Búcsúsok kottás énekeskönyve) című kiadványra támaszkodtam.      
Skapuláré ének a Kármelhegyi Boldogaszzonyhoz: (Máriához, drága Szűz Anyánkhoz) Ezt az éneket és az első sor kíséretét egy kottakupacban találtam egy templom lomtárában, a középső sorokkal én egészítettem ki. Általánosan ismert még Lurdi Szent Szűz, ó kegyes Királynénk szöveggel is.
Szentkúti ének: Jaj... Spanyár István dallama és szövege, valószínűleg kísérete is. Gyermekkoromban még forgalomban lévő ének volt nálunk is, ma már talán csak a búcsújárók ismerik. A harmonizálás egyik fele cigányzenekart idéz, a másik egy porosz katonaindulót. Az eredeti nyomtatott változatot tettem ide.        
Óh, örök szeretet: Talán egyszer sem énekeltem, egy kéziratból másoltam.        
Szózat: Egyetlen általam ismert orgonaátirat.
Magyarország Pátrónája: Egy régi imakönyvben volt, a dallam gyengeségeit talán ellensúlyozza a szép hazafias gondolat. Saját harmonizálás.
Én nemzetem: A nagypénteki szertartás egyik éneke volt a ceglédi Ó-plébániatemplomban. Valószínűleg Kárpáti Zoltán műve.
Azért ezt a nagy szentséget: A Tantum ergo magyar fordítása, a Motettás füzetben található kórusfeldolgozást véve kiséretnek.
Családok himnusza: Hámori Rudolf szerzeménye, néhányszor énekeltük, alkalmi ének családok vasárnapjára, vagy esküvőre. Eredeti kottát másoltam le. A Családok himnusza csak alcím volt, eredeti címeként a Megoldás volt feltűntetve.
Óh, Mária isten anyja: Általánosan ismert Mária ének. Saját harmonizálás.      
Himnusz az Oltáriszentségről: Alig egy két alkalommal hallottam ezt a Halmos László szerzeményt. Egy nyomtatott kottában találtam.        
Krisztus lelke: Ez egy gregorián dallam, amit magyar fordításában már hallottam énekelve is az alábbi dallammal, de áldozás után imaként elmondva is. Általánosan ismert.
Szívedhez futva futunk: Jézus Szíve ének elsőpéntekre. Egyszer életemben megadatott az élmény, hogy mint a nagy népdalgyűjtők, egy füzettel és ceruzával felszerelkezve ültem Bajzáth Margit néni konyhaasztalánál. A gyűjtött éneket otthon harmonizálva még azon a héten eljátszhattam, nagy örömet szerezve ezzel. Sehol soha máskor nem hallottam, de közzéteszem.
Székely himnusz: Annakidején ez még tiltott dolog volt, a Rám-szakadékba tett kiránduláson az erdőben tanultuk meg fogadott bátyámtól Szebellédi Zolitól. Aztán a kántorképzőre felvett egyik erdélyi diák hozta a nyomtatott kottát. Persze két kézzel kaptunk rajta, rejtegettük és másoltuk. Nem bántottak volna érte a papok, de nem akartuk bajba keverni őket. Később divat lett. Ez tehát eredeti zongoraletét.
Égi Szűz virág: Ez is egy általam sosem énekelt dallam, a füzetemben volt. Nem tudom, honnan származik.        
Franz Schubert: Ave Maria Ez a kotta az interneten is számos helyen hozzáférhető, azért került ide, mert kevés olyan kiadást ért meg, amikor a magyar, a latin és a német szöveg együtt szerepel. (Azt most inkább ne firtassuk, hogy a magyar szövegnek mennyi köze van az eredetihez.) A zongorakíséret viszont használható. X X X
Énekeskönyv Ez az összeállítás egy katolikus iskola számára készült, a közös miséken való énekléshez. Egyaránt tartalmaz énekeket a Hozsanna énekeskönyvből, és az Énekelj az Úrnak gitáros énekeskönyvből. (Nyomdatechnikai okokból úgy készült, hogy kétoldalasan kinyomtatva füzetté lefűzhető.) X X X